- Bevezető a faluról
A Nyikóba jobb oldalilag ömlő Alba-patak katlanszerű völgyfőjében fekszik 5oo-55o m magasságban. Megközelítése nehézkes: a 135-ös megyei úttól nyugatra fekszik kb. 8oo m-re. A belterületétől délkeletre, mintegy 1,5 km-re emelkedik a Fiasmál nevű domb, melynek délnyugati lejtőjén sorokba rendeződő, suvadásos eredetű halmok láthatók. A Fiasmáltól keletre esik az Ebédlőmál nevű csonkakúpszerű csúcs . A nép képzelete e természeti formákhoz regéket is fűz. Eszerint a halmok kővé vált asztagok, amelyek elátkozott, fösvény uruk miatt öltöttek ilyen formát, az Ebédlőmál pedig a közeli várakban lakó tündérek pihenő- és ebédlőhelye. Szomszédos falvai Tarcsafalva, Medesér, Siménfalva.
Ősi település, az 1333-as évi pápai tizedjegyzék szerint már kezdettől fogva templomos egyházként szerepel. A falu első írásos említése 1546-ból származik, amikor a brassói gimnázium matrikulájában Franciscus Sartor Thoratfalinus nevét jegyezték be.( Binder 1971, 2o9)
- Demográfiai adatok
Lakosságának létszáma 115 fő. Ebből 114 magyar és 1 sváb. Vallási megoszlás szerint 1o2 unitárius, 11 római katolikus, 1 református és 1 evangélikus él a faluban.(2oo2-es adatok)
- Turisztikai látványosságok
Unitárius temploma 1992 óta műemléképületként szerepel. 1819-1823 között épült egy korábbi középkori templom helyébe. Az új templomba átmentették a régi szentségfülkét, amelyet annak idején egyetlen kőtömbből faragtak. A templom érdekessége a nagyméretű íves csillár. A torony 1895-ben épült, benne két harang található. Egyik 1834-ből, a másik 1928-ból.
- Kultúra a faluban
1852-ben egyházi iskolát létesítettek, ami 1899-ig működött. A falu elnéptelenedése miatt az iskolájuk 1991-ben megszűnt, majd 1994-ben újból beindult 8 tanulóval. A jelenben elemi iskola működik, az V-VIII osztályosok Kobátfalvára járnak iskolabusszal.
195o-ig a tanítók és lelkészek vezetésével és szervezésével a faluban élénk kulturális élet folyt. Volt színjátszó- és tánccsoportjuk. Minden télen népszínműveket adtak elő. A házasok műsorral egybekötve kosaras bálokat rendeztek. Ismert volt a lányokból álló tánccsoportjuk. Bencédi Ferenc lelkész egyházi énekkart szervezett. Továbbá fontos szerepet töltött be a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, melynek keretében előadásokat tartottak. Jelenleg a kulturális élet visszaesőben van a folyamatos elnéptelenedés miatt. Élő szokásuk még a szüreti bál.
- A falu jeles szülöttei
- Halmágyi Sándor író, publicista.
- Pap Mózes tanárigazgató.
- Gombos Sámuel (1843-1918) pap, tanár.
- Dr. Boros György (1855-1941) tanulmányíró, egyházi író, unitárius püspök.
- Boros Jenő (1894-1936) tanárigazgató.
- Derzsi Károly (1849-19o5) unitárius lelkész, tanár.
- Rugonfalvi Kiss István történetíró, egyetemi tanár.
- Testvérkapcsolatok
Az egyházközségnek az Egyesült Államokbeli Ames-i gyülekezettel van testvérkapcsolata.
- Fotóalbum
Régen:
