~Kobátfalva~

  • Bevezető a faluról

A Középső – Nyikómente központi települése, Kobátfalva, a Nyikó és a Konyhapatak összefolyásánál települt 470-480 m magasságban. A falu mintegy 1,5 km hosszan útfaluként nyújtózkodik a völgyben, a 136 B megyei út mentén. Központjától északra Tarcsafalvába és Csehétfalvába ütközünk, a megyei úton továbbhaladva a Nyikó völgyébe két kis falu követi egymást: Nagykadács és Kiskadács.

A 38 hektáros belterületű települést átszeli a Nyikó vízfolyása, ami a XIX. századig megosztotta a falut Demeterfalvára és Kobátfalvára. A XV-XVI. századi feljegyzésekben már szereplő falu az ősibb Demeterfalvával 1874—ben egyesült és kapta a Kobátdemeterfalva, majd 1907 – től Kobátfalva nevet (maga a név a Kobád személynévtől ered).

  • Demográfiai adatok

Kobátfalva összlakossága 416 fő, ebből 414 magyar és 2 román. Vallási megosztottság szerint a falut többségben unitáriusok lakják (382 fő), de élnek még reformátusok (10 fő), ortodoxok (2 fő ), római katolikusok (13 fő ) és más vallásúak is (9 fő). (2002-es az adat). 

  • Turisztikai látványosságok

Az 1970-80-as évig aktív iszapvulkánok valamint a falu unitárius temploma szolgáltat különleges látnivalókat.

A település a középkorban nem rendelkezett önálló templommal, Székelyszentmihály filiájaként (leányegyházközségeként) működött. A jelenlegi unitárius templom 1843-ben épült, ami 1959-ben lett Kobátfalva sajátja. A századfordulón kapott új tornyot és harangot.

  • Kultúra a faluban

Iskolatörténet: 1884 előtt a kobátfalvi gyermekek Székelyszentmihályon tanultak. Külön elemi és általános iskola Kobátfalván 1884-ben épült. A jelenlegi iskola épületét 1962-63-ban emelték, ami 1993-ban Gálfi Sándor, Kriza népköltészeti gyűjtőtársának nevét kapta. 

A kulturális élet főleg a két világháború között volt élének. Ekkor András Albert, András Irén különböző kultúrcsoportokat szervezetek és vezettek. Kobátfalván zenekar is volt Pap Tamás vezetésével. Ma a kulturális élet a szüreti bálokra és farsangi műsorokkal egybekötött bálok rendezésében nyilvánul meg.

  • A falu jeles szülöttei
  • Gálfi Sándor székely népballadagyűjtő.
  • Gálfi Mihály (megh. 1850-ben) székely vértanú akit 1850-ben végeztek ki.
  • Péter Lajos (1859-1908) főgimnáziumi Tanár Székelykeresztúron.
  • Pap Ferenc (1931- ) székelykapu és kopjafafaragó.
  • Nyitrai Németh Csongor lelkész 1994-től Kobátfalván, sokat tett a templom újjáépítésért.
  • Testvérkapcsolatok

Kobátfalva testvér egyháza a kanadai „Bacon Street Vancounver” külvárosi egyház. 

  • Fotóalbum

Régen:

Most: