- Bevezető a faluról
A Kedei- patak völgyfőjébe a Medeséri – tető déli előterébe, 500-525 m magasságban a tengerszíntől, a 38-as községi úton fekszik Kiskede Nagykede ikerfalvaként. Keleten Székelyszentmiklós, nyugaton Nagykede, délen Rugonfalva határolja.
A falu belterülete alig 36 hektár, amit túlnyomó részt fátlan dombok ölelnek körül. A Kedei – patak kiszáradása miatt a lakosság ivóvíz hiánnyal küzd.
Az első írásos feljegyzés a településről 1567-ből származik Kus Kede, Kws Kede, Kiskede névalakban.
- Demográfiai adatok
A lakosság 73 személyből áll, 71 magyar és 2 román ajkúból. Vallási megoszlás szerint az unitáriusok vannak többségben (65 fő), őket követik a reformátusok (6 fő) és más vallásúak (egy ortodox és egy római katolikus). (2002-es adat).
- Turisztikai látványosságok
Egyháztörténet: a középkorban tiszta katolikus falu a reformáció korában válik unitáriussá. A szintén többségébe unitáriussá lett Nagykedével együtt építettek a két falu közötti Templomdombra templomot. Így a két település egy egyházközséget alkot, amely 1816-ban nyerte el önállóságát Székelyszentmiklóssal szemben.
Hiteles adatok szerint 1723-ban már létezett a templom, 1900–ban újraépítették fából, egyszerű, sima vonalú új reneszánsz modorban. Kék színben pompázó mennyezete fakazettás. Az 1828-ban vásárolt, kemény cserefából készült haranglábat a templom déli oldalára építették.
- Kultúra a faluban
Iskolatörténet: az első elemi iskolát 1820-ben létesítették Nagykedével közösen. Több éven át ebben az iskolában tanított Tiboldi István népköltészeti gyűjtő, író. Évről évre nagy gondot jelent újraindítani az összevont I-IV osztályt, tanulók hiányában.
Nagykedében külön elemi iskola 1922-ben létesült a református egyház keretében. 1948 után mint állami iskola működött 1970-ig, akkor a kis gyermeklétszám miatt megszűnt. Kiskede fogadta az okulni vágyókat.
A múltban a két Kede a kultúra virágkorát élte. A falukban 1975-ig élénk kulturális élet folyt. Nagykedében faluházat 1923-ban építettek, ahol évente színdarabos bálokat, szabadtéri táncmulatságokat – majálist –rendeztek. A faluban volt könyvtár is, sajnos a könyvek legnagyobb része a második világháború alatt elveszett. Ma a nagyfokú elvándorlás miatt gyakorlatilag megszűnt a kulturális élet.
- A falu jeles szülöttei
- Tiboldi István (1793-1880) tanító, népköltészeti gyűjtő, író.
- Jakabházi Zsigmond (1867-1945) orvos egyetemi tanár.
- Fotóalbum
Régen:
